Mióta babát várunk, fejből tudok egy csomó babakocsi márkát, hordozókendő fajtát, ismerem az eldobható és a mai, bambusz alapú mosható pelenkák közti különbségeket. Azonban fórumokon, de szóbeszédben is többször hallom a panaszt: A férj, az apa nem segít a baba körül, a feleség mindenben egyedül marad. Családok anekdótáiból is ki-kiderül, hogy lehet akármilyen jófej az apa, nem sokat foglalkozott/foglalkozik a gyerekneveléssel és/vagy a gyerek csecsemőkori ellátásával, mint például pelenkázás, fürdetés, altatás, mesélés, éneklés, kenőcsökkel ellátás, cumisüvegből szoptatás, wc utáni alvázmosás, éjszakai felkelés és ringatás, mikor bőg a gyerek stb...

Ilyenkor csak remélem, illetve hiszem is, hogy ez nálam másképp lesz. Talán sikerül bebizonyítani.

Azonban mióta kispapa vagyok, feltűnt valami. Általánosítok, de mégis... hogyan várható el egy apától, főleg, ha kezdő, hogy mindenben a felesége vagy más kismamák fanatikus lelkesedését kövesse? Hiszen... - azon kívül, hogy nem rendelkezik az anyai ösztönt elősegítő hormonokkal - felesége és más asszonyok panaszain túl semmi sem motiválja arra, hogy ezzel a témával foglalkozzon, legfeljebb a saját józan belátása, mikor jó esetben tudatosítja gyermeke közeli jövetelét, és ez nagy fokú felelősséggel ruházza fel. Ha már csak ez előfordul, nagyszerű apának tartják "ebben a mai világban, amelyben a feleséget a férj magára hagyja minden gyerek körüli teendővel". Így aztán felelőssége teljes tudatában ő is utánaolvas a témának, nézegeti a többnyire nőkkel teli baba-mama fórumokat (felesége többszöri kérése után), átverekedi magát egy rakat rózsaszín vagy babakék honlapon, amelyen különböző gyermekellátási termékekről olvashat, elmegy vele a baba-mama boltba, ahol jó esetben további egy-két csöndesen a neje mögé bújó apukával találkozik, majd pedig este összehasonlít a Vaterán és az Ebay-en (a baba-mama kategória alatt) kb. 20-30 babakocsit, mellszívót, kiságyat, mérleget, végül pedig az ágyban még átlapozza az Anyák Lapja magazint is, amelynek minden számának fedlapján egy csinos kismama pózol.

Míg a kismamánál ez az alaposság elvárás, a férfit, aki mindezt maradéktalanul, zokszó nélkül, sőt, érdeklődéssel, talán lelkesedéssel együtt teszi meg, hősnek nevezzük.

Nem mondom, jól szoktak esni feleségem dicsérő szavai egy-egy baba-mama boltos hadjárat vagy a baba-mama börze bejárása után. Pedig nem hiszem, hogy hős volnék. Mindössze szeretném, ha közöm lenne a saját gyerekemhez. Mégis igaz, hogy mindehhez nem egyszer vágtam unott képet, vagy épp keserű szájízzel kezdtem magam beleásni a Vatera - jelenleg 22 049 - baba-mama terméke közé.

De miért?

A válasz számomra nyilvánvalónak tűnik. Amellett, hogy - jelenlegi érzéseim alapján - egyetértek számos kutatással, amely szerint én - az anyával ellentétben - csak a gyermek születése után leszek úgy igazán, 100%-osan apa, miután a kezembe adták csemetémet, és foglalkozni kezdek vele, igaz az is, hogy mindazt a terméktömeget, ami a gyermekvárásról, majd -nevelésről szól (könyv, újság, honlap, bolt, kiállítás, bemutató, csomagolás, termékismertető, leírás, szín, forma, kifejezés stb...) egész egyszerűen nem nekem, férjnek, férfinak és nem a férfitársaimnak, apatársaimnak szánták.

Hogy mindez miért alakult így, nem kell sokáig keresnünk, elég csak beleolvasni bárhol a "neveléstörténetbe", amelyből kiderül, hogy a gyermekkel járó feladatok minden esetben az anyára hárulnak.

Azonban ma már elvárja tőlünk a világ (amúgy szerintem teljesen jogosan!), hogy jelentős részt vegyünk ki magunknak is a gyermekellátás feladataiból. Viszont! Ha bármilyen módon részt kívánok venni a felkészülésben, majd pedig az első egy-két évi gyermeknevelésben, nem tehetek mást: hosszú időre (évekre) el kell merülnöm egy teljes mértékben feminin világban, ahol mindent a nőknek címeznek, minden őket szólítja meg, és ahol én csak egy nem várt, habár örömmel látott, ritka vendégnek számítok az Y-kromoszómámmal, és ahol együttérzően biccentünk egymásra férfitársaimmal, akik szintén a feleségük mögül kukucskálnak kifelé az első lépések idején. Ebben a világban eleinte semmi másba nem tudok kapaszkodni, csak a feleségembe, aki azért hála Istennek olyan magabiztosan tájékozódik itt, mint én a Baumaxban. Viszont, amíg egy nőnek kényelmes, ha a férfira támaszkodhat, ugyanez fordítva, a férfinak számos esetben kifejezetten kényelmetlen, és nem fogja élvezettel kutatni a babavárás és eltartás világát. (Hozzáteszem: nekem még az sem annyira kényelmetlen, hogy a feleségemre kell támaszkodnom, de számos férfitársamat ez kifejezetten elrettenti.)

Persze, egy idő után beleszoktam, végül pedig egyre nagyobb tudással, magabiztossággal lavírozok a cumisüvegek, pelenkaméretek és kézi vagy porszívós orrszívók világában, olyannyira, hogy esetenként már szakértőként magyarázom a termékek közti különbségeket. Mégis, csak mint idegennyelvet tanulhatom meg a baba-mama világ önálló nyelvezetét, amelyben akármennyire is otthon érzem magam idővel, szinte soha, vagy elvétve szól a kispapákhoz, apákhoz, hozzám.

Piaci rés

Nem az én jövőm, hogy megvalósítsam, de azt hiszem, hatalmas piaci rés tátong az amúgy agyonzsúfolt baba-mama piacon. Méghozzá a "baba-mama-papa" nevű rés, amelyhez alig nyúlt valaki, néhány könyvet leszámítva, vagy csak én nem fedeztem fel - de akkor rossz a marketingje, mert erőst kerestem.

Érdekes próbálkozás például az (amúgy szintén feminin nevű) apuci.hu, ami annyiban különbözik az anyuci.hu-tól, hogy nem rózsaszín, hanem kék, de a cikkek már egyeznek az anyáknak szóló változattal, HABÁR elvétve szól néhány írás az apáknak is, ami rendkívül dicséretes. Sőt, számos babavárós kalkulátorával, mechanikus megoldásával képes volt hosszabb távon is lekötni a figyelmem, és vonzóvá tennie számomra egy kicsit ezt az amúgy igen pink területet.

Ha lenne hozzá  "elhivatottságom", és mellé anyagi tőkém, talán megpróbálkoznék egy "baba-mama-papa"-típusú bolttal. Honlapomon a termékismertetőt mindkét nem számára érthetően, élvezhetően próbálnám megfogalmazni, és minden téren megpróbálnék módot találni arra, hogy az apákat is bevonjam. De nem csak biztatással, mondván, "ne aggódjanak, idővel ők is eligazodnak majd a baba-mama univerzumban, csak akarniuk kell...", hanem kifejezetten nekik szóló, férfitársaim észjárásához is passzoló könyvekkel, leírásokkal és termékekismertetőkkel várnám őket a boltban, ahol számukra is érdekes lehetőségeket biztosítanék. Többek között a női előadók mellé felvennék hozzáértő, a babakocsi, kiságy, de még a cumis üveg technikai részleteit is velejéig jól ismerő férfi eladót, aki pontosan tudja, mivel lehet felkelteni férfitársa figyelmét (is). Amelyik terméknél lehetőség van rá, ott kipróbálási lehetőséget is adnék számára egy gyorstalpalóval összekötve. És még sorolhatnám... A lényeg, hogy a problémát az apa is magáénak érezze. Összességében törekednék tehát egy olyan légkör kialakítására, ami számára is vonzó - én legalábbis ezt hiányoltam az eddig megjárt jó pár bababoltban.

A terület természetesen a rés betöltése után is női dominanciával bírna, és ez így is volt / van / lesz rendjén. Itt ők az "urak", és ezért én mindig is tisztelettel fogok adózni az anyáknak elhivatottságukért, Isten adta ösztöneikért. Azonban, ha a "mai világ" ilyen nyíltan vágyik rá, hogy mi is azonos részt vállaljunk a gyermeknevelésből, akkor jó lenne, ha a baba-mama piacot számunkra is érdekessé, vonzóvá tennék az erre hivatott termékgyártók, dizájnerek, könyvszerzők, újságírók, rendezvényszervezők, meg a többiek...

A bejegyzés trackback címe:

https://kozonithy.blog.hu/api/trackback/id/tr73533802

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

emmausz 2012.01.10. 18:22:26

Veletek, kispapákkal az lesz, hogy papák, majd nagypapák lesztek. De komolyra fordítva a szót: Megragadott engem az emberek kétneműségét meglovagoló bébibolt gondolata.
Nem sokat értek az eladáslélektanhoz, mindenesetre a szakírók azt beszélik, hogy férfinak csak olyasmit lehet eladni, ami motorral működik. Hogy miféle bébitermékek volnának motorral működtethetők, nem tudom. Talán az akkus babakocsi, az excenterrel meghajtott ringatógép, az elemes ringlispíl, mely a gyerekágy fölött keringene a szokott figurákkal, vagy egy a lépcsőkön fel-leközlekedtető masina, mely a babakocsik mozgatását oldaná meg automatikusan.
Számba jöhet még egy akkumeghajtású egykerekű, mely a bébi kirándultatását könnyítené meg. Mint megfogalmaztam, mindegy, hogy mi, csak motorral működjön.
süti beállítások módosítása