Klubtábor

2008.08.01. 00:53

Kicsit kezdetleges a szöveg, itt-ott váltogatva a stílust, de az enyém... :)

5. éve él a bogárklubunk, és idén úgy gondoltuk, hogy vagyunk már elég idősek (10-14 évesek) ahhoz, hogy a bogártáborokon kívül is szervezzünk magunknak egy külön bogárklub-tábort. Szerveztünk.

Képek a táborról itt:

  2008.07.29-31. 3 napos klubtábor - Mica (és a klub) képei

  2008.07.29-31. 3 napos klubtábor - Czanna (és a klub) képei


Vázlatosabb leírás a hétvégéről pedig itt:
A tábort a Kő-hegyre szerveztük, 3 napra (2 éjszakára), ahol a Czibulka János Menedékház mellett néhány sátorban laktunk (www.kohegyihaz.hu). A helyet minden más klubnak, családnak, embernek szívesen ajánlom, ha elolvassátok, talán megértitek, miért... :)

Augusztus 29-én, kedden mentünk fel Pomáz felől gyalog a zöld jelzésen (4 km mindössze), amelyen a János forrás friss és jéghideg vizét is útba ejtettük, illetve a házhoz érkezés előtt a Petőfi kilátóban is elidőztünk negyed órát, annyira lenyűgöző a táj onnan.

Az első nap délutánjára sátorverést, rőzseszedést, és a hellyel való megismerkedést terveztük, majd pedig a fél délutánt át röpiztünk a házból kölcsönkérhető komplett röpipályával. A napot még színessebbé tette az esti órákban megérkező két lovas is (ld. képek), akik a Lipicai Ménesből származó gyönyörű lovaikkal ingyen körbevezettek mindannyiunkat a ház előtti réten, és rengeteget meséltek a lótartás szépségeiről. Ezzel alaposan előkészítették nekünk a másnapi - valóban tervezett - lovaglást, és így azok is várták már, akik amúgy féltek a lovaktól. Még azt is megtanították egy-két instrukcióval, hogy hogyan tudjuk egyedül is vezetni a lovat, így több kisbogarunknak is hatalmas élmény volt, hogy egy-egy kört egyedül tehettek meg, volt, aki még ügetni is megtanult pár métert.
Este, vacsi után még sütögettünk a tábortűznél, majd lefekvés előtt kinéztünk a kilátóból, ahol eszméletlen szép és megnyugtató volt a hegy aljában lévő Pomáz és a nagyon távoli, pici Budapest néma, foszforeszkáló fényeit nézni. Közben pedig a csillagokról, az éjszakai fények mivoltáról, "működéséről" beszélgettünk a gyerekekkel.

Másnap reggeli után a fenemód lusta (épp ezért teljesen veszélytelen) Csibészt ültük meg, akin a házban dolgozó nővérem, Kati, mindenkit elvitt 10-15 percre a hegycsúcs körüli rövid turistaúton. Aki még nem kirándult lovon, az most biztos kedvet kapott hozzá, hogy lóval menjen ezután bárhová, vagy szerepet kérjen egy kis westernfilmben, annyira hűűűűű...
Délben, ebéd előtt Boldival és Áronnal (két fiúbogarunkkal) lementem Pomáz felé a János forrásig megtölteni néhány kulacsot, de ez csak ürügy volt ahhoz, hogy lejöjjenek velem az időközben meglepetésként megérkező Czannát - és ajándékba vett dinnyéjét :) :) :) - felkísérni. Miután felértünk, és a gyerekek is visszaérkeztek a földre Czanna nyakából, megebédeltünk. Döfönyeként pedig íjászkodtunk félórát a közeli lovas tanya lovászával, aki egyébként lovas-íjász bemutatót is szívesen tart, ha előre egyeztetünk vele.
Délután pedig a gyönyörű, aranybarna Lindán lovagoltunk, akit szőrén ültünk meg, hogy azt is megtapasztaljuk, milyen érzés, ahogyan a ló mozog alattunk. Ezután pedig a csajok hálából befonták a sörényét nemzeti színű szalagokkal. Szép lett. :) - lásd a fotón.
Este lesétáltunk a közelben lakó kovácshoz és segédjéhez (aki amúgy Szabolcs atyához többször ment már misére Dobogókőre, így aztán névről a bogarakat is ismeri, és mosolyogva kérdezte, hogy "csak nem egy bogártábor van a környéken?!", mikor meglátta néhányunkat bogárpólóban feszíteni). Ők bő két és fél órán át csak velünk foglalkoztak, és mindent elmeséltek a kovács mesterségről, amit csak lehetett - szerintem. De persze nem csak meséltek, hanem közben meg is mutatták, mi hogyan működik, milyen forró fél méterről az 1800 fokos tűz, milyen színű az 1100 fokon izzó vas, és hogy azt hány tucat eszközzel lehet megművelni. Ki is próbálhattuk a kalapálást ki-ki egy-egy vasdarabon, amelyet aztán a mester és segédje meg is formáltak nekünk négyzetre, csigára, szívre, vagy éppen a "Réka" R-betűjére. Ez sem volt egy apró élmény.
Az estét szalonnasütéssel és spontán csillag-hullócsillag-műhold- és villámnézéssel zártuk a fűben feküdve, illetve a villámokat egy padon ülve néztük (ami azért volt nagy szám, mert mi a távoli felhők magasságából - kb. 500 méteren - néztük a 30-40 km-re lévő vihart, és teljes egészében láttuk oldalról, keresztmetszetben, ahogy a villámok a távoli település - talán Dunakeszi - felett becsapódtak a földbe hatalmasat cikázva előtte - ilyet is csak a National Geogpraphicon láttunk eddig...)

Csütörtök reggel kaja közben lódobogásra lettünk figyelmesek, de néhány másodperc múlva már fel is tűnt a lovas tanyáról az egy csapatként felvágtató 11 ló. Büszkén és délcegen vágtáztak el a sátraink előtt, ahol aztán legelni kezdték ők is a reggeliüket. Gyönyörű látvány voltak, és a lovásztól is jófej dolog volt, hogy miután összerámoltuk a sátrakat és meg is ebédeltünk, ránk bízta a lovait. Inni vittünk nekik, de azt is megmutatta, hogy hogyan terelhetjük őket száraz, zörgő levelű ágakkal, ha a nagyobb fű felé akarjuk küldeni őket, sőt mi több: Áronunk a karikás ostorral is úgy megtanult bánni, hogy csak úgy visszhangzott az erdő, ha használta. Szerintem nézett is egy nagyot az anyukája, mikor épp vele beszéltem telefonon, mikor kérdezte, hogy mikor érünk haza, én meg azt válaszoltam neki, hogy nem sokára elindulunk, de előtte Áron fiad áttereli a féltonnás lovakat a rét másik oldalára, hogy onnan is foggyon a fű - és közben csak úgy ropogott az ostor a telefonban.

Végül elbúcsúztunk a háziaktól és a lovaktól, de azt hiszem egyhangúan megegyeztünk a klubbal: jövőre is itt nyaralunk... :)

És egy kis reklám, ha bővebben érdekel a hely:
A ház honlapja: www.kohegyihaz.hu
A menedékház összkomfortos(nak tűnik: mi fürödtünk, főzettünk, egyéb infrastruktúrát használtunk benne - ez az 1000 Ft-os sátorhely/fő/éj árában benne van - házban alvás 4-6 ágyas szobákban 2000 Ft/fő/éj), de büfé is üzemel, ahonnan kisebb mennyiségben kaphatunk kaját és innivalót is (ha egyedül, vagy szűk családdal megyünk), de ha előre egyeztetünk, akkor a kajánkat és a vizünket is felhozzák dzsippel, és akár meg is csinálják megegyezés szerint, de magunk is bográcsozhatunk, süthetünk a réten. (minden igényt érdemes előre egyeztetni...)
A házból kölcsönkérhetők könyvek, szabadtéri és társasjátékok is (tollasok, komplett röpi pálya felszerelés, frizbi stb...)
- Na, ez volt a reklám helye! :)

A bejegyzés trackback címe:

https://kozonithy.blog.hu/api/trackback/id/tr68595361

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.