Kicsit úgy érzem magam, mint a vicc egyetemista diákja:

Nyelvészek kutatást végeznek arról, hogy ki hogyan vélekedik a kínai nyelvről, ki szerint mennyi időre van szükség e bonyolult nyelv elsajátításához.
Megkérdezik falun Áron bácsit, a helyi TSZ dolgozóját:
- Kínaiul? Hát arra biz' egy élet is kevés...
Megkérdeznek a városban egy bolti eladót:
- Szerintem legalább 5-10 év szükséges a társalgási szint eléréséhez.
Felkeresnek egy mendzsert is:
- Szuper-intenzív kurzusokkal 1-2 év elég a tárgyalási szinthez.
Megkérdezik az egyetemista diákot is:
- Ön szerint mennyi idő alatt lehet megtanulni kínaiul?
- Miért, holnap ZH?

---

Nem értem a statisztika II. tanegység anyagát. Eddig átmentem úgy, hogy ugyan nem tudtam a "miért"-et, de magamba verettem a "hogyan"-t, és tisztában voltam a témával, amiről szó volt. Most ott tartunk, hogy már azt sem tudom, miről is van szó igazából, így a "hogyan" sem ment egész félévben, a "miért" pedig teljesen reménytelen. Tegnap bekéredszkettem egy másik tanár szemináriumára is, hiszen pénteken ZH. A minőség ég és föld, mert épkézláb példák voltak, így rájöttem, miről is van szó, és egy óra alatt megmutatta a "hogyan"-t is. A "miért" pedig innentől kezdve nem érdekel.
Ettől függetlenül nem adok sok esélyt a pénteki ZH-nak, de ha még összezárnának 2-3 órára minket ezzel a tanárral, rohamosan nőnének az esélyeim, és akár egy nap alatt megtanulnék kínaiul, vagyis statisztikaiul legalább társalgási szinten.