Igazából azt nem szeretem ebben az egész aranyblokkolásban (de ugyanígy a legtöbb netes versenyben), hogy ez a legtöbb esetben közel sem arról szól, hogy kié a legjobb blog, hanem arról, hogy ki tudja minél több ismerősét, olvasóját, iwiw-ismerősét rávenni a "rászavazásra".

Ilyenkor jönnek nekem is az e-mailek, hogy hello, lécci szavazz már rám. Megértem, persze, kell az a díj, meg minden. De ezek a versenyek így közel sem objektívek. Sőt, még csak távolról sem.

A bejegyzés trackback címe:

https://kozonithy.blog.hu/api/trackback/id/tr28109040

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mick 2007.06.30. 22:00:35

Te és Kodály kongeniálisak vagytok ebben. Kodály utálta a kórusversenyeket. Ki tudja objektíven megmondani, hogy melyik kórus produkciója artisztikusabb a többinél. Míg ő élt, addig csak kórustalálkozók voltak egymás gyönyörködtetésére, s hogy tanuljanak egymástól új műveket, új interpretálási módokat. Vakparádé az egész. Mondhatja bárki, hogy savanyú a szőlő, mert pl. az én blogomat a kutya se ugatja meg. Mégis úgy vélem, egyetlen valamire való író sem azért veti papírra a gondolatait, hogy irodalmi Nobel-díjas legyen. Legfeljebb örül neki, ha mégis azzá lesz.
süti beállítások módosítása