100 papnál is több

2007.04.02. 14:10

Tegnap a jezsuitáknál voltam misén a Mária utcában, az esti 6-oson Vértesaljai SJ-nél. Voltunk vagy háromszázan.

A mise egyik különlegessége volt az első sorokban ülő 21 csángó gyermek, gyönyörű népviseletben. A virágvasárnapi mise extrája pedig, hogy minden templomban ezen a napon éneklik vagy mondják el a Passiót, talán a legdrámaibb evangéliumot. A passió végeztével Laci atya bölcsen szólt, miszerint ezen evangéliumi rész után nem is illik nagy prédikációba kezdeni, annyira egyértelmű, hogy miről szól. Csupán néhány gondolatot emelt ki.
Aztán megszólította az egyik csángó leánykát. Magdinak hívták. Megkérte őt, hogy álljon ki az oltár elé, és énekelje el a csángók egyik imádságát, amelyet ilyentájt szoktak énekelni, hiszen a nagyhétről szól. Magdi fel is ment az oltár mellé, az atya pedig felajánlotta a mikrofont, de a leány nemleges bólogatásával jelezte, nincs rá szüksége. Valóban nem volt. Hangja betöltötte a három hajós templomot, és mi is, akik a többszáz fős tömeg utolsó soraiban álltunk, tisztán értettük, miről énekel a kislány. Egy gyönyörű, megható, bő ötperces népdalnak (imádságnak) voltunk fültanúi, amelyet - bár a misék alatt nem szokás - hatalmas taps koronázott.

Laci atya hangján érezni lehetett a meghatódottságot. Hosszú hatásszünet után csak ennyi prédikációt mondott: "Magdi! Több vagy, mint száz pap együtt! Amen!"

Van benne valami. Ezek a gyerekek, és a nép, amelyet ők itt képviseltek tegnap valóban hatalmas és erőszakos elrománosítás áldozatai. Hogy voltak régebben ilyen román törekvések, azt maga a román kormány is beismerte pár hónapja. De a beismerés ellenére máig tart a folyamat. Például hiába kérik a csángók, hogy tarthassanak magyar misét, senki nem engedi nekik. Még a pápa is kérte a román egyházat, hogy engedjen a csángók kérésének. Voltak is ígéretek, természetesen, de végül nem történt semmi. Magyarul misézni és imádkozni a templomban tilos. Valami egészen eszement helyzet. Maximálisan keresztényietlen és erkölcstelen rendelet. Már-már ördögi.

És mindezek ellenére sok csángó erősebben kitart a hite mellett, mint mi, akiknek itthon összemérhetetlenül nagyobb vallásszabadságuk van. Talán erős a hasonlat, de sokan közülük valóban többet érhetnek, mint itthon sok pap együttvéve. Persze attól függ, melyik papokat tesszük egy csokorba. :)

A bejegyzés trackback címe:

https://kozonithy.blog.hu/api/trackback/id/tr9453634

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

mick 2007.04.11. 12:09:10

Lehet, hogy Magdi 100 papnál is többet ér. 100 rossz papnál. Lehet, hogy egy jó pap száz Magdinál többet ér. Lehet, hogy nem lehet. Mert összehasonlítható-e egy Magdi egy pappal? Bizonyára nem. Mint ahogy a magyarok se velem. Én nem vagyok gyűjtőfogalom, s amaz sem van én. Tehát még véletlenül sem vagyunk összehasonlíthatók? Mert lehet, hogy én nem vagyok magyar, de kinek nem vagyok? S az magyar-e, magyarabb-e nálam, emberebb-e nálam, bemberebembe. Mondta Karinthy, s idézem én, mert most ez a divat (Kiemelés tőlem - mondta a búvár, és megmentette a vízbefúlni készülőt.). Ennyi.