De mert hogy az van...

2007.04.01. 16:28

Az a "jó" van ebben a napban, hogy úgy döntöttem, ma semmit teszek. Legalábbis semmi olyannal nem foglalkozom, amit mások elvárnának, hogy azzal foglalkozzak. Nem dolgozom, nem keresek pénzt, nem főszervezek egyszerre három programot, nem tanulok, de még rá sem gondolok, hogy kéthét múlva ZH-k jönnek szembe az én sávomban, illetőleg nem bosszankodom mások és a saját hülyeségeimen.
Ma egocentrikus módon csak magamért élek, és azokért akikért és amikért én akarok. Csak vagyok, és olyat teszek... de olyat teszek, ami nekem tetszik.

Kezdésnek kb. 10:30-ig aludtam, ami felettébb jól esett a lelkem világának.
Eztán pedig: Teát főztem (kettőt). Bablevest és véres hurkát ebédeltem (köszi Anyu!). Továbbá több hónap elmaradással renováltam a Golden Blog 2006-on gasztroblog kategóriában III. helyezettként végzett Teázómat. (Mondtam, hogy ma csúcsra hág az egocentricizmusom! - csak tudnám mire föl! :)
A folytatásban lesz még mise a jezsuitáknál Nikével, akivel aztán vendéglátóipari egységet látogatunk, és mérsékelten fogyasztunk.

Aztán hétfő...

Szerző: Kozonithy

2 komment

Címkék: tea

A bejegyzés trackback címe:

https://kozonithy.blog.hu/api/trackback/id/tr553319

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

X. :) 2007.04.01. 16:52:53

Bezzeg! :-))))))))))

mick 2007.04.01. 19:50:18

Szőnyi Zsuzsánál olvasok hasonló lazítást leíró hétvégéről. Ő japán víkendnek nevezi. Valószínűleg az átlag japán annyi gürcöl a hétköznapokon, hogy alig várja a hétvégét, amikor elnyúlhat az ágyán és semmire se gondol, ha úgy akarja.