Egy gimnáziumi tanárunk rendszeresen indította az óráját így: "Írják fel a füzetükbe, fiúk: új életet kezdünk!" Egy idő után talán már vártuk is, hogy ismét "új életet" kezdhessünk.

Már nem tudni, mire is irányult pontosan a tanár úr felszólítása, de gyanítani lehet, hogy a "tiszta lappal" volt valamilyen összefüggésben. Az új óra elején elfelejtettük a múltkori bakikat, közbekiabálásokat, óra alatti evészeteket, veszekedéseket, kisebb-nagyobb bűnöket. Új életet kezdve, tiszta lappal vágtunk bele az elkövetkezendő negyvenöt percbe. Az persze már más kérdés, hogy ez nem mindig sikerült tökéletesen. De az esély... az esély mindig megadatott a nekünk, hogy megbélyegzettség, negatív stigmák és egy "úgysem tudsz semmit, még viselkedni sem!"-címke nélkül bizonyíthassuk életrevalóságukat újra, meg újra.

Új év, új élet! Ugye hasonlít ez kicsit ahhoz az ígéretdömpinghez is, amelyet rendre alkalmazunk szilveszter éjszakáján? "Ezután más lesz, ezután mások leszünk, ezután..." Aztán lesz, ami lesz...

Édesapám – született ellenzéki – minden évben azzal pöcköli le magáról az élet megújításának újévi kényszerét, hogy "ugyan mi a búbánatért kezdenék új életet? Hisz még a régit sem fejeztem be!"

Akkor hát mit tegyünk évváltáskor? Ezt senki helyett nem dönthetem el. Viszont tény, hogy az újabb év újabb 365 nap. Még soha nem írtunk 2007-et. Egy üres időtartam az egész. Tartalommal mi töltjük meg – együtt. Soha vissza nem térő lehetőségeket kínál. Rajtunk is múlik tehát, hogy milyenné lesz a világ 2007-ben.

Eredményes lendületvételt kívánok mindnyájunknak!

A bejegyzés trackback címe:

https://kozonithy.blog.hu/api/trackback/id/tr6025388

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.