Szováta 1-2 és feledik nap

2008.08.27. 11:25

Sziasztok!

Nem tudom, ki tudja, ki nem, de megint Szovátán vagyunk (Czanna, Berna, Szemenyei Gyöngyvér (új), Lencsés Albert (szintén új), Koltay Elvira, én), és többeknek is megígértem, hogy megírom ismét, milyen itt.

Nos... nyugis. Irtó kevés gyerek van. Mindössze másfél családnyi. 5 fiú és kb. 10 lány, mert mindenki el talált menni táborozni, nyaralni stb... velünk együtt kb. 12 nevelő van itt: összesen 7 önkéntes és 5 nevelő. Szóval fel is tettem a nagy kérdést, kellünk-e mi ide most egyáltalán? De akár igen, akár nem, mivel a repjegyünk hétfőre szól, addig maradunk. Meg legalább most egyenként is többet tudunk foglalkozni a gyerekekkel, csak tényleg fura, hogy 1 nevelőre nem 10-12, hanem kb. 1 gyerek jut, de néha zavar, hogy egyszerűen nem tudok mit csinálni, pedig az unalom szó nem igazán ismert Szovátán, de most mégis sok az üresjárat. Most például az a feladatom, hogy netezzek, amíg az 5 fiú nézi mellettem a Tüskevárat, mert odakint iszonyúan tűz a nap, és könnyen megszúr bárkit, tehát bent vagyunk.

Na de sorrendben:
Repcsivel jöttünk. Szép élmény volt, még soha nem repültem nappal, csak egyszer éjjel. De izgultam, mert nem volt egyértelmű, hogy hogyan jutunk Szovátára a reptérről. Nem is lehet egyértelmű, mert a közlekedés magánkezekben van, sok pici, egy-két kisbuszos cég utaztatja fél Romániát, és nincs sehol egy egységes menetrend, 5 emberrel viszont nem akartam stoppolni. Végül segítettek nekünk helyiek, és találtak nekünk egy kisbuszt, ami bevitt Marosvásárhelyre, ahol éppen elértük a Szovátára menő másik kisbuszt. 17 lej/fő-ből megoldottuk.
De mivel utálom a bizonytalanságot, lehet, hogy jövőre megint buszozok Szovátára, nem bénázok a repülővel, még ha indulás után 3 órával már Szovátán is voltunk.

Mikor megérkeztünk, lényegében csak "ismerkedtünk", örültünk egymásnak, de semmi különös nem történt. Segítettünk a vacsinál, meg az esti fektetésnél. Tegnap egész délelőtt gyomláltuk a kertet a gyerekekkel. Jó muri volt, rengeteg gyomot kiszedtünk a zöldséges kertből, és már nem egy gazmezőnek tűnik az egész, hanem kezd veteményes formája lenni.
Délután aztán kirándultunk a Medve-gödör felé. Iszonyat eszméletlen gyönyörű volt a táj. Amolyan tipikus erdélyi. Csak most magasabbra mentünk, mint novemberben, ezért most még annál is szebb volt. Alaposan kifáradtak a csemeték, hamar be is dőltek az ágyba. Vicces volt az esti imánál, hogy annyian vagyunk igazi és önkéntes nevelők, hogy úgy álltunk körbe: 1 gyerek - 1 nevelő - 1 gyerek - 1 nevelő.
Este aztán kimentünk 6-an önkéntesek, meg Zsófi, Gyuri és Istu nevelőkkel a Szarvasba szalmapityókázni, malátaszörpözni.

Ma még csak kisebb takarítás volt, aztán tanultunk, olvastunk a fiúkkal. Csak gáz, hogy érzem, nem sok értelme van, mert szaktudás nélkül nem tudok mit kezdeni a diszlexiával, a dadogással, illetve a funkcionális analfabetizmussal, amikor ugyan kiolvassa a szöveget, de érezhetően fogalma sincs róla a gyereknek, hogy miről szól az olvasmány.
A lányok, nem tudom mit csinálnak, szerintem a játszótéren vannak.

Na üdv mindenkinek!

A bejegyzés trackback címe:

http://kozonithy.blog.hu/api/trackback/id/tr56635521

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.